Az elhúzott tetőcserepek között betűzött a nap. Egyenesen a rózsaszín nyakörves cicára. Nagy pislogásokkal vette tudomásul, hogy már sokat aludt. Megnyalogatta a bundáját. Felállt és nyújtózkodott. Körülnézett, majd leült, figyelte a padlásteret.
Mivel nem látott semmi mozgást, ezért elindult a tetőn található luk irányába. Határozott ugrással kint termett a tetőn. Az egész várost szemlélhette. Felment egészen a tetőgerincig és ott sétált tovább a végéig. Leugrott a lentebb lévő tetőre, és egyből az eresz felé sétált. Lenézve látta a párkányt, amire leugrott. Párkányon sétált és bement egy törött ablakon. A szoba elhagyatott, több éve nem lakott benne senki. A bútorokat ellepte a por. Nagy dunyha volt az egyik ágyban. Néha itt töltötte az éjszakát, de legtöbbször, ahol érte a fáradtság és biztonságban tudta magát.
Tovább ment a nyitott ajtón, kijutott az előszobába. A bejárati ajtó alján, egy résen keresztül jutott ki a lépcsőházba. Lesietett a negyedik emeletről. Nem a belső udvar felé indult, hanem ki a zajos utcára. Nem sokan jártak erre gyalog, de kocsi annál több. A járdán különböző kutyák és macskák illatanyagai keveredtek. Jobbra indult, a hentes irányába. Nem sokat kellett rohannia, mert háromháznyira volt a bolt. Leült az ajtónál és nyávogott. Kétszer egymásután, akár a postás, aki levelet hozott. Ő az éhségét hozta.
- Mari! – kiáltott hátra a hentes, ahogy meglátta a cicát – Itt az éhenkórász! – nevetett fel és vett elő egy darab húst.
- Mit szeretnél? – bújt elő a hátsó ajtóból.
- Itt van a cicád. – mutatott az ajtó irányába.
Elvette a nő a hús darabot, amit a férje kikészítette.
- Gyere cica. – guggolt le az ajtónál.
A cica csak egy lépést hátrébb ment, nem bízott benne. A néni nem erősködött, csak kettőjük közé tette le a húst. A cica alaposan körbe szimatolta és beleharapott. Arrébb vitte a parkoló autó mellé, ahol biztonságban érezte magát. Gyorsan elfogyasztotta a húsdarabot. Leült és megnyalta a száját. Körbenézett, majd a nénihez ment. Hozzá dörgölőzött, hagyta, hogy megsimogassa. Nyávogott egyet, ránézett közben a nőre, majd tovább haladt.
- Szia. – köszönt el tőle a nő.
A sarkon túl egy park terült el. Az átkelés nem egyszerű, de ő már rutint szerezett ebben. Pillanatok alatt átért. Bokrok alatt átsuhant és felugrott az egyik fára. A legelső ág, ami vastagabb volt, benyúlt a sétál út fölé. Ott feküdt le, figyelve a gyerekeket, ahogy a játszótéren játszanak. Elnyomta újra az álom, ott a faágon.
Missy cica és a hentes néni
2007.10.29. 21:13 | f_GreGor | Szólj hozzá!
Címkék: mese történet cica missy
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://fgregor-rovidek.blog.hu/api/trackback/id/tr6212378
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
